2009 december 15. | Szerző: magio
Lassan visszaszokok az írásra 🙂
Úgy döntöttem, h ma írok egy emberről, aki kb 1 hónapja belopta magát az életembe. Nem mondom meg ki, de mesélek róla.
Vegyes érzelmekkel fogadtam, és megvalva azigazat a mai napig nem tudom h hova tegyem. Első találkozásunkkor nem nagyon vetettem rá több figyelmet, mint másra, és ez így is volt jó. De amit akkor és ott tettünk – rám nézve szakmailag egy kiemelkedő pont volt. Jah igen, a munkám során találkoztunk, és jelenleg mára egy elég jó “megrendelő – szállító” kapcsolatban állunk.
Eleinte nem érdekelt, csak egy hegy volt akit meg akartam mászni. És mi tagadás, sikerült. Aztán mikor ezt mások megtudták, ledöbbenetek – hogy ŐT?!?! TE?! “Megmásztad”?! Sikerült neked?! És én csak néztem, hogy mi a probléma – hisz ki ő, h ne menne?! Nah igen. Elmondták ki ő… Hát ledöbbenetem. Egy ideig nem érdekelt, deaztán utánanéztem, és elkezdett foglalkoztatni…. Ha Ő – Ő akkor hogy lehet ennyire normális?! És hát igen. Bájos, kedves, normális, hétköznapi. És megtetszett. Nem is igazán mint emberállat, hanem mint személyiség, és szép lassan elkezdtem foglalkozni vele. Jó őt látni, örömmel várom, mindig mosolygunk egymásra, és tény ami tény, nagyon kedveljük egymást. Mit érzek?! Ki tudja – de jó nagyon. A héten kétsze találkoztunk. Egyszer direkt jött mert elintézni valója akadt, aztán meg véletlenül egy nagy hipermarketbe. Szerelmes nem vagyok, és lenyűgözve sem, de nagyon kedvelem. Hát kíváncsi vagyok h mi lesz ebből. és hová halad/tart/marad, elméletileg legközelebb a két ünnep között találkozunk, persze ha akar bármikor jöhet v generálhat okot egy találkozóra. Mondjuk elméletileg jönnie kell, de nem tudja h nem leszek, és helyettesíteni fognak. Izgalmas. 🙂 Szerintem jó ha valaki így meg fog a kisugárzásával, ezt szeretem nagyon. A labda fel van dobva, lecsapni én nem fogom…. Ezt nem nevezném már flörtnek, mert nem az…
na szóval ilyenek is vannak. Kíváncsi vagyok, h vajon egy jó barátság lesz e ebből?! 🙂 Mert hirtelen erre tudok tippelni…
2009 december 12. | Szerző: magio
Május 6. Ha jól láttam ekkor kezdtem el a blogomat
Sokunk számára hihetetlen, de ez az év is a vége fele közeledik. Hogy ez jó e vagy sem a számomra?! Én már nem merek semmit sem mondani, se hinni 🙂
Tavaly ilyenkor (akkor még máshol vezettem a blogomat) is így ültem egy gép előtt és magamhoz hűen terveztem előre az életem. Igen, én ilyen vagyok. Mindenről van egy listám, mindent szeretek tudni előre, és mindenre felkészülni.Szóval ültem, és írogattam.Csak jobb lehet, alig várom az újévet, gyerünk, menjünk csináljuk, és hát nem is ismételném magam, mert az első bejegyzésem is pont erről szól. Mennyire rossz volt tavaly.
És mennyire is belefáradtam.
Nagyon sokat vagyok különféle emberek társaságába, ésfoglalkozom velük – és mindig is szerettem ezt csinálni. Mindig van mihez mérnem magam, így tudom kb hol a helyem. Nagyon sokat lehet tanulni ebből/tőlük. Hogy mi mindenen mentem át?! Már magam sem tudom. Vissza is olvastam milyen kalandosakvoltak az elmúlt évek (mind itt és mind a másik íráshalmazomban)Nem akarom magamat sajnálni mert minek, nem lesz jobb, de nem semmi amiket eddig túl éltem, és még a nagy döntő itt van előttem. Az a bizonyos lejátszatlan meccs.
Jövőhét elég keményen fog telni. Meg kellene csinálni egy tervszámot ahoz, h plusz pénzhez juthassak, és ami mégdúrvább: jvőhéten derül ki és pecsételődik meg a sorsom. A sorsom, hogy megtarthatom e munkámat amit annyira szeretek és imádom csinálni is. Amibe jó vagyok, amibe kiteljesülhetek, amit úgy szeretek, és amire a jövőmet építhetem. Jövőhéten kiderül h mi lesz. Ilyesztő?! Nagyon. Már magam is bizonytalan vagyok abba, hogy megérdemlem e hogy megtarthassam. Sokat gondolkodtam azon h kinek és mit árthattam akkorát, hogy ennyi büntetést kapjak, vagy hogy hol rontottam el. Nem tudom. de azt tudom, h ez így karácsony előtt nagyon kemény. Valahogy már kibleccelem ezt az egy hetet, aztán majd meglátjuk. Nem tudom.
Szóval – mit szeretnék kapni a jövőévtől?! Az a legkorrektebb ha azt írom, hogy rengeteg munkát. És mit kaptam az előző kettőtől? Rengeteg alázatot.
Más:
Sárkány ellen sárkányfű blogot nem találtam 🙁 Mond, hol keressem??? Ez is úgy eltűnik nekem mint a Tic-Tac blog 🙁
itt itt itt
2009 december 7. | Szerző: magio
jaj, istenem, de rég nem jártam erre… Javítom. De rég nem írtam, de járok erre – csak olvasni.
Beszámoló:
Hogy mi van velem mostanság:
Dolgozom. Látástól vakulásig. Sajnos még mindig nem elég, de nagyon jó hogy van, talán jövőre rendbe jön minden, és akkor már elég lesz. Nagyon jó a munkám, nagyon szeretem, nagyon élvezem, nagyon megfelelek annak, aminek meg kell h feleljek… Jó vagyok abba amit csinálok és megbíznak bennem. Imádom, élvezem szeretem, nagyon jó!!! MI a bibi? 21 én jár le a próba időm, és hát ugye nem kell ecsetelnem h még most sem stabil semmilyen helyzet, nem biztos h ott maradhatok… Hiába teljesítek kimagaslóan 125%osan, és keményen, ha nem tudjuk megoldani akkor nem. Nem tudok mit csinálni, nem szeretném bevonzani, de nem is szeretnék erre felkészületlenül rálépni. Nem tudom mi lesz, tuti megbolondulok, ha nem maradhatok, így egy “köszi” kari ajiként.
Hát ennyit a munkáról…
Itthon minden okké. Jól megvagyunk, szeretjük egymást, éldegélünk, jóban rosszban. Próbáljuk magunkat szintre hozni, szinten tartani.
Van egy “jó akarom” és jelenleg azon agyalok, h feljelentem rágalmazásért és becsületsértésért. Olyanokat terjeszt rólam, amit senkinek nem tolerálnék, ráadásul ő abban a pozícióban ami van, nem tehetné meg. De megtette. És ha ez bármit befolyásol az életemben, megteszem. Hál égnek nem ismer, nem tudja, h képes vagyok rá. Elég nyugodtan beszélek róla, pedig rettenetesen dühít. De nem tudok most egyenlőre mit tenni…
A kis munkásságom – a privát munkám is folyik. Kilátásban van egy nagyobb projekt – megkaptam – és remélem össze is jön, akkor azzal nagyot dobbanthatnék… most be kell h fejezzem, de nem tűntem el, és mindenki nagyon hiányzik, és ha nem is mindig írok, mindig olvasok!!!
Csók mindenkinek,
Vigyázzatok magatokra.
Pár nap múlva jövök.
Magio
???
2009 október 14. | Szerző: magio
Folytatódik az őszi őrületem, és gondoltam kutyafuttában írok valamit, hát ha e tisztább lesz valami…
Még mindeig nem tudom, hogy valójában mi bajom van, vagyis már kicsit sejtem… Lehet hogy kezdek megbolondulni. Egyik komoly tünete, hogy tudom, hogy hülye vagyok, még sem tudok ellene tenni… Vagyis: Nem tudom, hogy miért, de megint degradálóan visselkedek magammal… (Ezt most nem úgy értem, h sikzó vagyok) csak egyszerűen – nem is tudom… semmi nem elég jó, de mostmár legalább azt tudom, h az én fejemben vannak a problémák… Nem tudom, hogy mitől, de egyszerre bizonytalan lettem, és leginkább magamban… nem gyakori, de most kiújult… Remélem csak az új munkahely és a megfelelési kényszer teszi. Sok most így megint minden. Új környezet, új emberek, rengeteg tanulás és vizsga, és soha semmi nem elég, és soha semmi nem jó, és talán ez ragadt rám ( már is okosabb vagyok) Fúrcsa érzések kerítenek néha hatalmukba, és legszívesebben ordítanék… És ilyenkor ordítok is, de még nem tudom h mit kell ordítanom… Vajon ért valaki ?!
Megint nagyon foglalkoztat a súlyom, aminek soha nincs jó vége. Talán a beilleszkedéstől való félelmem, talán az emberektől való félelmem… passz. Itthon minden változatlan, leginkább én… De jó lenne már megtalálni végre a helyem, mert ez így katasztrófa…
hirtelen ennyi… de okosabb lettem, mihelyst sajét magamat kianalizáltam… 1 fokkal.
őszi bizonytalanság
2009 október 9. | Szerző: magio
Nem tudom, hogy más éreztem már ezt… Nem feltétlenül kötném az őszhöz, de mivel téli táj – tavaszi fáradság – és nyári napsütés már van, így legyen ez az őszi bizontalanság 😀 meg hát most (is) jött rám…
Sokszor szoktam tartani “összefoglalást” ahol is megállapítom, hogy elégedett vagyok e vagy kevésbbé. Egyre több kétely merül fel bennem mostanában, leginkább azért, mert néha úgy érzem mint ha egy görbe türöt állítanék magam elé, és nem azt látom amit valóban van velem kapcsolatban. Egyre többször teszem fel magamnak azokat a kérdéseket, mint hogy pl – tényleg jó ez így nekem, vagy én tényleg ezt akarom, vagy jól gondolom, és ne adj isten a jól döntöttem??? kérdést, ami ugyebár tudott hogy rettegek a rossz döntésektől… De most nem is ezzel van a baj. Igazából – még a választól is félek… És mi van ha csak bebeszélem magamnak – mert képes vagyok rá – akármelyiket is? Na jó igen, megint túl dimenzionálok mindent… Ugyanakkor talán ezek a kérdések hajtják az embert a fejlődésben is… nem tudom. Ez az egész talán megint a kapcsolatom miatt sűrűsödött be ennyire… Mint egyfajta ok-okozati összefüggés… Tudom, hogy valami nem oké, csak nincs meg az az átkozott megoldás még…. Gondolkodom…
csapongás
2009 október 7. | Szerző: magio
rengeteget tanulok… Nem bánom mondjuk, mert elég jó, de alig van megint időm bármire:) amit szintén annyira nem bánok 🙂 Bár tegnap éjfélig takarítottam, így már egy kicsit fáradt vagyok… Ma meg almásrétest sütök, pakolnom is kellene, lógok mindenkinek egy csomó emaillel és szinten kellene tartanom a tudásomat.
Mindennap a belvárosban lesem az embereket… de nem egyszerűek! Néha úgy gondolom, hogy az a hivatásom, hogy eltérjek a “trendi”től… Annyira bosszant, hogy minden nőn ugyanazt a farmert látom! De tényleg! felül szűk, sűrűn van bevéve, és a lábán buggyos, alul húzott. Leszögezem: tetszik!!! DE ezt osztogatják valahol ingyen??? ne mááárrr… mindenkinek meg van a magaa stílusa, mindenki tudja miben érzi jól magát. Mindenki ugyan abban érzi jól magát?? napi 8-9 darab jön velem szembe… Klón lányok… Klónozzák őket, vagy egy szallagon összrakják. Miért zavar, hisz mindenki azt csinál amit akar? ! ? így igaz… de sok majom van ebben a világban és nem kell több. Sajnálom, kreatív céget csinálok 🙂 zavarnak a sablonos dolgok, de nem akarok senkit sem kritizálni! tényleg – elnézést ha valakit megbántottam, nem árt szándékomba.
Amúgy a céggel jól álunk, a tervek haladnak… kafa lesz nagyon 🙂
ohhh… igen, a hétvégén beteg voltam, nem is kicsit… még most is csak heverem, de elég sz@rul vagyok… orrfolyás, láz, köhögés… böeeee…
Kedves Mályva, teljes mértékig egyet értek Veled, hiszek a bevonzás törvényében, de nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy 20 évig a teljes realizmushoz szoktam. Tulajdonképp azért nincsen művészi szakmám, mert “abból nem lehet megélni”.. Így neveltek. És az embernek önmagától felhúzni valami teljesen újat, nem olyan könnyű 🙂 de megy és folyamatba van 🙂 amire most már leginkább ő emlékeztet, az az, hogy nem mindegy, hogy kire száunk időt. Ez tudom, hogy nagyon csúnyán hangzik, de vegyünk egy egyszerű példát: a Mamám, akit annyira hihetetlenül szeretek és tisztelek, 3 éve meghalt. A fél karomat (szószerint) odaadnám, hogy azt az időt, amit feleslegesen másra/másokra/másmire pazaroltam, azt még vele (velük – papával is) tölthessem. Tudom, hogy mindennek oka van, de akkor is… Örülök, hogy benéztél 🙂
…Még mindig hiányzol, minden nap gondolok rád,
Minden percben fognám kezedet, csókolnám a szád.
Megtanultam szeretni, és te segítettél ebben,
Még mindig szeretlek, nem tudom kifejezni szebben.
Már csak ennyire vagyok képes, már csak ennyi telik tőlem,
Dallamok mögé rejtőzöm mert mind idáig féltem.
Talán utoljára mondom el mit érzek, de ez így marad,
A hős szerelmes távozik, most véget ér a színdarab.
Szívem mélyén magam mögött hagynám ezt a világot
Csak annyit kérek emlékezz rám, és ne kérdezd meg ki bántott…
gyors – helyzetjelentés
2009 október 2. | Szerző: magio
Nagyon izgulok Sharonért, és szorítok Nekik!!!!!!!!
gondoltam gyorsan írok egy kicsit (ergo tele lesz helyesírási hibákkal)…
Szóval a hetem: a hét elején elkezdtem fogyózni, 2 kg ment le rólam, ennek nagyon örülök, hál égnek meg vannak a körülmények, hogy tudjam csinálni úgy hogy egy szavam sem lehet. Szembe a munkahelyemmel, van egy update pékség, aminek nagyon örülök 🙂 renteg gyümölcsöt, zöldséget, és teljeskiörlésű dolgokat eszem, sokkal jobban is vagyok. A hétvége nagyon jól sikerült, azért is kezdtem fogyózásba, mert túl jó volt (füstölt szalonna, debreceni kolbásszal). A munka jól megy, és élvezem, szeretem nagyon és már be is tudtam illeszkedni. Nagyon mosolygósnak látnak, és nagyon megtetszettem nekik… hát nem akartam mondani, h azok után, amin átmentem – egy ilyen környezetbe csak mosolyogni tudok… Vidámak vagyunk és jó a brigád.
holnap megyek úszni!!! Már nagyon várom!
Móni, (megintcsak) igazad volt… most hogy lefoglalom magam, mmár megint úgy érzem, hogy minden rendben van 😀 (na jó – ez erős túlzás, de jobb, az biztos) mert ugyanis most azon tevékenykedem, hogy teljesítsem az álmomat….
folyt. köv.
mellesleg – sikerült
2009 szeptember 23. | Szerző: magio
nagyon el vagyok maradva, így most nagyon gyorsan megpróbálok mindent leírni….
Drága Sharon!!! Nagyon szorítok Nektek, és mihamarabbi gyógyulást kívánok Apukádnak!!!!
Szóval pénteken megtudtam, hogy mellesleg felvettek. A vicc, hogy olyan nehezen tudtam elszakadni a munkahelyemről, mert annyira megszerettük egymást, hogy az szinte fájt. De búcsút intettem. Nagyon meg voltak velem elégedve, ennek nem egyszer és nem akárhogy adtak fizetést. Aki utánam kezdett, annak elmondták, hogy szinte a lehetelen fölé tettem a mérét, úgy hogy nem lesz könnyú dolga. A bolt beindult, és ez megmutatkozott a fizetésemben is. Nagyon jól esett.. A tulaj még be is könnyezett, de együtt is örült velem azért. Szóval megtudtam, h felvettek, volt nagy öröm. Hétvégén már úgy mentünk a családhoz, hogy tudtában voltunk vele, és mindenki VÉGRE elégedett volt velem, és nem énvoltam a csúf a gonosz a rossz… és amint lehetőségem lesz elmondani, közölni fogom, h többet keresek, mint a fiúk… ezt csak rosszindulatból csinálom, és tisztába vagyok vele, h nem szép, de szeretném ha egy kicsit elgondolkodnának.
Nagyon jól sikerült a hétvége…A szeretet lebegett mindent körül és be kell hogy valljam, azért ehez társult egy édes fáradtság is… A hét elején elkezdtem az új munkahelyen tevékenykedni. Még mindig hiszem azt, hogy jó lesz, azt leszámítva, hogy hiper aktív vagyok, és jelenleg unatkozom…
MIlyen fúrcsa – egész nyáron depi, szenvedés és punnyadás volt, most meg megyünk jobbra balra, attól függetlenül, h nem lett több pénzünk. Most hétvégén balcsira megyünk barátokkal, bulizni, lazulni, jólérezni magunkat,, horgászni és kirándulni is fogunk. Kicsit félek… leginkább, mert olyan barátokkal megyünk akik mindig a szemünkre hányják h nem haladunk a kapcsolatunkban.
Nincs kedvem állandóan ezt hallgatni, főleg most, mert be kell hogy valjam – vannak kételyeim. Miért? ! Nem akarok egy tipikus ostoba *icsa lenni, de nem érdeklem már – legalább is úgy érzem. Most is egy 12nm-es szobában vagyunk egymás mellett, két gépnél. Ő játszik, én meg másoknak panaszkodom róla… tiszta vicc… nem igazán tudom hová tenni ezt az egészet, és nem akarok hazudni, meg úgy csinálni, mint ha ez a fúrcsa “” közömbösség “” egyik pillanatról a másikra alakult volna ki. Jah amúgy már elindultam egyszer aludni, és kértem h jöjjön mert nagyon fáradt vagyok, de mivel játszik, ezért megkaptam a “mostnem” választ… Nos, azt hiszem ez normális esetekben nem így működik… De tényleg nem akarok idiótának látszani, csak az a baj, h ez – az eddig is problémát jelentő tény, nem került leírásra, mert nagyobb problémám volt… pedig ez sem kicsi… és most ez zavar a legjobban. és ezt próbálom most kiírni magamból. Már nem érzem azt sajnos, h olyan fontos lennék, mint régen, és nem tudom, hogy azért, mert állandóan együtt vagyunk és megszokott, vagy mert csak én képzelem így vagy mert tényleg így van… Hogy mindig *arik valamit a kutya!!!
De amúgy minden okkkés és sokkal de sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, erre meg majd kitalálok valami… agyalok még.
Csók,
Magio
2009 december 20. | Szerző: magio
Hát Sharon – megvallom az igazat… most elgondolkodtattál…
Ma visszamondtam az idei egyetlen nap szabadságot. Mondjuk amúgy sem lett volna olyan jó mert nagyon szeretem a kollegáimat, és szerettem volna velük tölteni a karácsony előtti napot. Szerintem ez mindig olyan hangulatos… Vidámkodni, jól érezni magunkat, koccintani, extra csinosnak lenni…Én szeretem ezt nagyon. De hazudnék ha azt mondanám, h nem befolyásolt az sem h – akiről beszéltem az előző bejegyzésemben – csak akkor tud bejönni. Nos, itt az ideje, h elnevezzem valahogy… Mától a neve legyen Márk 🙂
Egyébként elkerülhetetlen h az elkövetkezendőkben ne találkozzunk, mert egy olyan üzletet kötöttünk, aminek keretében az elkövetkezendő 5 éven keresztül kapcsolatban fogunk állni. Hát, hogy ez jó e vagy sem – ez megint egyy dolog amit nem tudok eldönteni 🙂
Szóval Márkkal jövőhéten vagyis holnaptól számított két napig – megint fogunk találkozni. Egy kicsit izgulok 😉 rendbe kellene tenni ezt az egészet, hogy akkor most mindenketten tudjuk azt h hányadán állunk…
Más:
Pár napja hihetetlenül oda vagyok egy számért, belinkelem nektek :
http://www.youtube.com/watch?v=KWZGy4RI1rQ
Annyira jó… Olyan kicsit télies, kicsit melankólikus, de nagyon klassz 🙂
Mindig mikor meghallom leszívesebben ordítva énekelnék 😀 De nem lehet – társasház:D
Holnap jövök,
Csók mindenkinek:)
Megyek fürcsizni majd aludni.
Magio
Oldal ajánlása emailben
X