Szomorú
2009 július 22. | Szerző: magio |
1 óra lesz, de még nem hívtak… Nagyon csalódott vagyok.. nagyon szerettem volna, nem tudom miért engem büntet így a sors… Nem kérek sokat, csak egy munkát, hogy élhessem már végre az életemet… Lemondtam mindenrről…
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Volt idő amikor én is ugyanezt gondoltam, nem szabad feladni, csak ezt tudom tanácsolni és, hogy keresgélj tovább! Bár a szabadságolások miatt gondolom nem sok lehetőség van. Tudom nem könnyű…Milyen munkát keresel? Én most hallottam egy irodai munkáról, de az angol követelmény…
Az elõzõ bejegyzésedbõl úgy tûnik (nekem!), hogy szégyelled, hogy nincs munkád. Ne tedd! Te is meséld el mindenkinek, mert sose tudhatod, hogy ki az, aki éppen tudna egy jó állást a számodra, csak éppen fogalma sincs, hogy szükséged lenne rá. Fel a fejjel, ez csak egy múló állapot, túl leszel rajta, hidd el!